A nap írója

A Publio Kiadó írói számára létrehozott csoportban részt vettem egy kérdezz-felelek játékban, amelynek lényege, hogy minden nap más írót faggatunk a könyvírással és a kiadással kapcsolatban. Ma rám került a sor, bemutatkozásom a Kiadói oldalán: http://publioboox.com/erzsebetbratan
Ezzel a nagyszerű ötlettel krimi írónőnk, Kocsis Nagy Noémi pezsdítette fel a csoport életét és mozgatta meg vele az amúgy is szárnyaló fantáziánkat. Az ő alapkérdései köré gyűjtöttük a többit, amelyek felmerültek bennünk. Tehát… Fókuszban a szerző!

„Kedves Tagok! A mai nap szerzője Brátán Erzsébet, akinek életművét csak a Nemere Istváné előzi meg itt a kiadónknál. Nagyon sok könyvet adott ki (58!), szinte felsorolni is lehetetlen, ezért a teljesség igénye nélkül adom meg pár címét és a szerzői oldalának a linkjét.
www.publioboox.com/hu_HU/a-viz-orzoje
https://www.mixcloud.com/publio/brátán-erzsébet-kettesben
https://hu-hu.facebook.com/bratankonyvek
publioboox.com/hu_HU/szeretunk-szenvedni
és egy videó is: https://www.youtube.com/watch?v=EpBHlCcAHuk
Az én alapkérdéseim hozzád:
– mondj magadról pár szót,
– beszélj a (leendő) könyveidről,
– ossz meg a többiekkel pontosan egy marketinggel, könyvkiadással, vagy könyvírással kapcsolatos tapasztalatot!”

Szívesen részt vettem a játékban, hiszen mint a kortárs íróknak általában hasonlóak a tapasztalataink, ráadásul így olyanokkal beszélgethetünk, akik tudják, miről van szó, amikor szerzői kiadásról, ihletről, kritikáról, olvasóközönségről, írásáradatról, vagy hasonló dolgokról mesélünk.
Nézzetek körül az oldalaimon, a bejegyzéseim olvasásához kérlek lájkoljátok a szerzői oldalam, amit itt találhattok: https://www.facebook.com/bratankonyvek/
További könyves blogok:
https://bratankonyvek.wordpress.com/2016/02/23/14/
http://bratankonyvek.freewb.hu/megjelent-koteteim/
http://bratankonyvek1.webnode.hu/

Többen kérdezték, az általam írott kötetek közül vajon melyik a kedvencem, vagy legalább az ajánlóban emeljek ki egyet-egyet kategóriánként, amely a legjellemzőbb rá, de ilyet sem tudnék tenni, mert mindig az a létrehozott világ a kedvencem, amelyikben éppen benne élek. Végtelen örömmel merülök alá a fantázia misztikus labirintusába, és fedezem fel az ott rejlő kincseket. Szeretek írni, mert olyankor ismeretlen dimenziókban utazom, sőt, e világokat magam teremtem, és hálás vagyok, hogy teremthetem. Az írásról is írtam egy kötetet, mivel nem voltam képes pár szóban megfogalmazni, miért írok. Sokan találgattak, kérdések ezreivel árasztottak el, nekik ajánlottam a következő kötetet:
http://publioboox.com/hu_HU/testkozelvol-v

Ám a könyvírásról és a kiadás kezdeti kegyetlen nehézségeitől végül én is eljutottam a katarzisig, melyről egy fejezet erejéig ebben a kötetben is olvashattok:
http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-ii

Szerzőtársaim részéről hozzám intézett kérdésekre a válaszaim:

Barbara Saláth: „Az élet és a képzelet megannyi területét átfogja a munkásságod. Hogyan teszel rendet magadban? Teljesen külön kezeled a különböző műfajú írásokat, vagy egymásba folynak a zsánerek?”
A különböző műfajú írásokat természetesen külön kezelem, attól függően, mikor milyen ihlet felhőjébe burkolózom. Persze a születendő műbe, mint minden írónak, az ihleten kívül észrevétlenül is beleszövődik a saját egyéniségem, az évek során megszerzett tapasztalataim, és az állítólagos spirituális beállítottságom. Többféle perspektívából is megvizsgálok mindent, változatos szemüvegen keresztül nézelődöm és levonom a nagy tanulságot. Ugyanazt az üzenetet bármibe be lehet csomagolni, akár mesébe, versbe, novellába, netán krimibe öltöztethetjük, ez benne a szép. Különböző világokat teremthetünk, melyek által megfogalmazzuk az üzenetet. Az írás játék a savakkal, a mondatokkal és jelentésükkel.

Barbara Saláth: “Egyszerre egy könyvön dolgozol, hogy megőrizd az egységét, vagy több vasat tartasz a tűzbe, és mindig azt írod, amelyikhez kedved van?”
Előfordul, hogy egyszerre több könyvön is dolgozom, sőt, ez mindig így volt, attól függően, melyik sarkall inkább írásra. Ezt értsd úgy, hogy mindig van egy aktuális kedvenc világ, amelyben teljes szívvel-lélekkel elmerülök, amelynek híven őrzöm az egyéniségét, de közben nem fogom vissza magam, ha beugrik más is. Például megírok egy novellát a novellagyűjteménybe, egy esszét, vagy spirituális írást a misztikus gyűjteménybe, közben megtörtént eseteket is gyűjtök, vagy épp kikívánkozik egy vers, akkor ő a versgyűjteménybe kerül. Kezdetben inkább előfordult, hogy a gyűjteményekből majd később válogattam szét, melyik írás hová illett inkább, ma már pontosan tudja mindegyik a helyét. Eleinte nem válogattam műfajok szerint, hógörgetegnek írtam őket, de az olvasók rákényszerítettek a válogatásokra. Akkor váltak szét novellákká, megtörtént esetekké, testközelből sorozattá, a versek is több kategóriába sorolhatóak, és sorra jöttek a mesék.

Lang Tünde: Honnan jött az indíttatás az írásra? Milyen életesemények sodortak az írás felé?
Grafomániás szószátyárként nagyon nehéz dióhéjban beszélni magamról. A klasszikus értelemben vett író mindig is bennem bujkált, csak nehezen tört felszínre, mert nem volt időm, nem engedtem a belső késztetésnek, vagy még gyűjtöttem a tapasztalatokat. De ha valakiből ki akar törni az író, akkor ki is tör. Mára biztos vagyok benne, hogy ez életem egyik legfontosabb küldetése, amelyet végtelen örömmel fogadok minden egyes ihletett pillanatban. 2007 nyarától egyfolytában, folyamatosan minden áldott nap írok. Ez lett a hobbim, az életem értelme. Visszatekintve, egész életemben, mindig és mindent megírtam. Oviújságot szerkesztettem, jegyzőkönyvvezető voltam, pályázatokat írtam, óvodatörténeti naplót vezettem, gyerekszájakat, riportokat, gyógymódokat, közmondásokat gyűjtögettem. Mindig bennem bujkált az írás, mire végre sikerült felszínre törnie. De akkor aztán gőzerővel törte át a gátakat, képtelen voltam útját állni. Egy sorsfordulónál már annyi tapasztalat felgyűlt, hogy nem bírtam tovább, és nekiláttam egy konkrét műnek. Csak egyetlen életmód könyvet terveztem kiadni, de amíg a kiadáson munkálkodtam és nem született meg a konkrét kötet, begépeltem a negyedszázadig gyűjtögetett gyerekszájakat, közben megérkeztek a novellák és a regények is. Aztán rájöttem, hogy az első mű egy hógörgeteg, vagy nevezzük inkább kőtömbnek, ami rengeteg „sallangot” tartalmaz. Nem véletlenül nem született még meg. Amikor végleg feladtam, hogy kiadom és megvalósuljon az álmom, akkor sikerült lefaragnom róla a felesleget. Elkészült és viharos sebességgel materializálódott. Ezzel átszakadt a gát, és sorra áramlottak az írások.

Lang Tünde: Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műved?
Az első könyvem pontosan két és fél évig írtam, mire kiadhatónak véltem. Ám nem ezért tartott ennyire sokáig, mert pillanatok alatt elkészült, csak úgy gondoltam, ha már írok, legyen tökéletes, ezért naponta átdolgoztam a fejezeteket, vettem el belőle, vagy toldottam még hozzá. Megvannak ezek a szárnypróbálgatások, legalább húsz példány most a gépemen őrzi ennek az időszaknak az emlékeit. A másodiknak kiadott regényt két hónap alatt írtam meg. Azaz, ha van ihlet, akkor nálam gyorsan megy. Akad olyan könyvem, amelyet három nap alatt vetettem „papírra”.

Lang Tünde: Miből merítesz ihletet az íráshoz?
Kezdetben inkább az élet tintájába mártogattam a tollam, később felbátorodtam, jobban teret engedtem a fantáziának, amely olyan világokba is elragadott magával, amelyekről sohasem gondoltam volna.

Lang Tünde: Vannak tesztolvasóid, tanácsadóid?
Vannak tesztolvasóim és tanácsadóim is, széles körben, nem (csak) ismerősök, akik átolvassák az elkészült művet, és elmondják az őszinte véleményüket.

Lang Tünde: A veled történtek, főbb életeseményeid visszatükröződnek az írásaidban?
Az ihleten kívül észrevétlenül is beleszövődik a saját egyéniségem, az évek során megszerzett tapasztalataim, és az állítólagos spirituális beállítottságom. A velem történtek visszatükröződnek például a Testközelből sorozatban. A fikciók egy-egy életeseményből is kiindulhatnak, de az író az abban lévő tanulságot mindig tovább gondolja. Az olvasót nem mindig nyűgözi le a teljes igazság, sokkal inkább szárnyalni szeret, vagy szórakozni, beleélni magát a történetbe, mintha vele történne. Ha a főhősök életén keresztül ismer rá egy nagy életfeladatra, könnyebb feldolgoznia azt a saját életében, amely lehet, nem is akkora horderejű. A Túlvilág érintése című kötetben megírtam saját megtapasztalásom is, a többi történetet barátok, ismerősök, és ismeretlen személyek mesélték el nekem, akik szerették volna saját megélésüket könyvben viszont látni. Ez volt az a kötet, amiről azt hittem, senkit sem érdekel majd, mégis ahhoz képest elég népszerű. Amikor valakinek meghal egy ismerőse, vagy olyan szerette, mely által megtapasztalja a túlvilág létezését, szereti ezt a könyvet olvasni. Könnyebb feldolgozni. Egy ismerős hölgy az apja halála után húsz évvel, a könyv elolvasása után volt képes újra beszélni róla, feldolgozni és elengedni őt.

Lang Tünde: Van olyan személy, akinek a rád tett benyomása visszaköszön a műveidben (akár a műfajválasztásban, akár egy szereplő személyiségében)?
Aki az írásnak szenteli az életét és nemcsak a fiók számára ír, természetesen sokat olvas is, tanul, tájékozódik, adatot gyűjt. Mindent elraktároz az emlékezete rejtett kis polcaira, amelyek hatnak az írás stílusára is. Így azok az írók és műveik is visszatükröződhetnek, melyek mély benyomást keltettek, érzelmi reakciókat váltottak ki belőle.

Lang Tünde: A borítóidat te tervezed, vagy szakemberekre bízod?
A borítókat, pontosabban legtöbbjét én terveztem, nyomdai fájllá is, amikor még volt rá lehetőség. A borítók képeit is általában magam festem, így biztosan olyan kép kerül az elejére, aminek köze van a tartalomhoz. A kezdeti ügyetlen próbálkozásokat később újrafestem, mert nemcsak az írás javulhat, fejlődhet, cizellálódhat a folyamatos gyakorlás által, hanem a rajzolás-festés technikája is, és ezzel együtt egyre magasabbra kerül a léc. Tehát rengeteg dolgom van még, hogy napról napra egyre jobbá válhassanak a saját gyermekeimnek tekintett műveim. Ha megpillantod köteteim mennyiségét, joggal merülhet fel benned a kérdés, vajon a mennyiség nem megy-e a minőség rovására? Döntsd el magad, próbálj ki egyet. Annyit elmondhatok, hogy mindegyik kötet teljes átéléssel, az ihlet rózsaszín fátylai alatt született, mindegyiknek hatalmas mondanivalója van, még a meséknek. Szeretem a meséket, mert azok varázslatos, minden lehetségesnek tűnő világába olyan nagy igazságokat is bele lehet szőni, melyeket egy riportkönyvbe, vagy esszébe nem fogadnának el az emberek, legalábbis nem olyan könnyedén. Meséimet sok felnőtt is olvassa, többen jelezték, hogy inkább mesékben olvasnak olyasmit, amit egyelőre még nehezebb befogadniuk, megérteniük, pl. spirituális igazságokat. A főhős életén keresztül azonban könnyebben emészthető, élhető a történet. Bizonyára óvodapedagógusi mivoltomból (is) fakad, hogy most írom a huszonegyedik mesés kötetem.

Lang Tünde: Melyik könyvedre vagy a legbüszkébb?
Nincs olyan, hogy legbüszkébb lennék bármelyik könyvre. Számomra egyformán fontosak, szeretem őket, hálás vagyok, hogy megszülethettek. Mindig az a létrehozott világ a kedvencem, amelyikben éppen benne élek. Végtelen örömmel merülök alá a fantázia misztikus labirintusába, és fedezem fel az ott rejlő kincseket. Szeretek írni, mert olyankor ismeretlen dimenziókban utazom, sőt, e világokat magam teremtem, és hálás vagyok, hogy teremthetem.

Lang Tünde: Mi a véleményed a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről? Miért döntöttél úgy, hogy magánkiadásban jelenteted meg a könyvedet?
A nagy kiadók nem állnak szóba nálunk az olyan írókkal, akik még nem futottak be. Tehát evidens, hogyha ki akarod adni a könyved, azt neked kell megtenned, erre jó a magánkiadás. Döntsön az olvasó. Kezdetben kerestem szponzorokat, ám rájöttem, hogy nem szeretném elkötelezni magam senki és semmi mellett. Ha már független író lehetek, ne adjam el magam. Aki szeretné szponzorálni a tevékenységemet, vásárolja meg a könyveket, előbb-utóbb talán visszajön az az összeg, amellyel magam szponzoráltam a kiadásukat.

Lang Tünde: E-könyv vagy nyomtatott könyv párti vagy?
Imádom a nyomtatott könyvek illatát, megjelenését. Tudom, hogy a könyveknek saját lelkük és egyéniségük van. Mindenkihez eljutnak a megfelelő időben. És mindenki azt olvas ki belőle, ami éppen akkor a saját rezgésszintjéhez illik, vagyis, amit megért belőle. Ezért minden korban más lehet egy könyv jelentése számunkra. Ha elolvassuk, mondjuk huszonévesen, vagy negyvenévesen, esetleg idősebb korban.

Lang Tünde: Van főfoglalkozásod? Mit szabad tudni róla, van köze az íráshoz?
Jelenleg itthon vagyok, az írásnak szenteltem az életem. Egyébként egészségügyben tanultam, de nem dolgoztam benne egyetlen napot sem, áttértem az óvodapedagógusi pályára.

Lang Tünde: Minek tartod magad: művészléleknek vagy gyakorlatiasnak?
Minek tartom magam? Gyakorlatias művészléleknek. Imádok rajzolni is, festeni is. Olvasni is, bár mostanság sok adósságom van, mert „muszáj volt írnom”.

Lang Tünde: Te magad mennyire szeretsz olvasni? Van műfajod/íród/könyved? Mely művek voltak rád hatással?
Műfajilag érdekel a csillagászat, az űrkutatás, a kvantumfizika, a régészet, a titkok, misztikumok, a rejtélyek, az orvostudomány, a természetgyógyászat, az asztrológia, a filozófia, a diéták, a tudományos fantasztikus irodalom, és az ezoterikus polcok állandó vásárlója vagyok, mivel amelyik könyvet imádom, azt nyomtatottban is birtokolni szeretném. De akad a gyűjteményemben szólás-mondás kötet, különféle lexikonok, szótárak, szótörténeti és rejtvénykötetek, gyógyszerkönyvek, bibliák, szinonimaszótár és még sorolhatnám. Amellett a kortárs magyar irodalom is fellelhető a könyvespolcomon, mert szerzőtársaimmal is szoktam köteteket cserélgetni. Vannak írói példaképeim, akiknek szeretem olvasni a műveit, kezdhetjük a magyar irodalom nagy klasszikusaival. Arany János, Tóth Árpád, Madách: Az ember tragédiája. Máig bennem él az egész mű, belém égett, akkora hatással volt rám. Kortársak közül pl. egyikük Nemere István, aki mindig lenyűgözött és szerencsére a Publio Kiadó által személyesen is találkozhattam vele. De ezen kívül olyan széles a paletta, hogy nehéz lenne mindet felsorolni, kedvenceimet többnyire az ezoterikus polcokon érdemes keresgélni.

Lang Tünde: Mit tanácsolsz kezdő íróknak?
Kezdő íróknak tanácsolom, ha jön az ihlet írjanak, írjanak, írjanak, és soha ne adják fel. Mármint nem a görcsös ragaszkodást, hanem azt, hogy elérjék az álmaikat, egyszer mindenkinek bejön. Amellett sokat olvassanak, és tájékozódjanak, mert fontos, hogy az írás hiteles legyen, és ha már tudományos dolgokról van szó, pontos ismerteket közvetítsen. Az íráson visszaköszön az író jelleme, bármennyire is furcsa, mindenkinek saját stílusa van, felismerhető már néhány sorról, mondatról. Ezt én sem gondoltam volna, de vannak olyan olvasók, akik bárhol, bármikor ráismernek az írásaimra, még akkor is, ha név nélkül bukkannak rá olyan helyen, ahol nem is számítottak rá. Jó, ha az írás lendületes, könnyen emészthető, érthető, élhető.
Imádok rajzolni is, festeni is. Olvasni is, bár mostanság sok adósságom van, mert „muszáj volt írnom”. Vannak kedvenc íróim is, műfajilag érdekel a csillagászat, az űrkutatás, a kvantumfizika, a régészet, a titkok, misztikumok, a rejtélyek, az orvostudomány, a természetgyógyászat, az asztrológia, a filozófia, a diéták, a tudományos fantasztikus irodalom, és az ezoterikus polcok állandó vásárlója vagyok, mivel amelyik könyvet imádom, azt nyomtatottban is birtokolni szeretném. De akad a gyűjteményemben szólás-mondás kötet, különféle lexikonok, szótárak, szótörténeti és rejtvénykötetek, gyógyszerkönyvek, bibliák, szinonimaszótár és még sorolhatnám. Amellett a kortárs magyar irodalom is fellelhető a könyvespolcomon, mert szerzőtársaimmal is szoktam köteteket cserélgetni.
A kritikáról szóló véleményem (is) elolvashatjátok Az írás élete-életem az írás című kötetben.
http://publioboox.com/hu_HU/testkozelvol-v

Judit Pados: „Erzsébet, ennyi könyv után már biztosan tudsz választani, melyik műfaj áll hozzád a legközelebb? És nekem is lenne még kérdésem: mennyire lehet figyelemmel kísérni ezeknek a könyveknek a sorsát, hiszen viszonylag rövid időn belül jelentek meg? Hogyan juttatod el a célközönséghez, azaz hogyan reklámozod őket?”

Melyik műfaj áll hozzám a legközelebb? Nem tudom, amelyiket éppen írom, és most ne tévesszen meg benneteket, hogy meséből van a legtöbb, ugyanolyan közel áll hozzám minden további műfaj.
A könyvek sorsát a kiadónál napra készen követni lehet. Mármint azt, hogy fogyott-e belőle. Jelenleg a kiadás fázisánál tartok, valami még mindig arra sarkall, hogy előbb jelenjenek meg, aztán majd gőzerővel reklámozom őket. Az írás folyamata a legkönnyebb fázis ebben a dologban. Jön az ihlet, elmerülsz benne és lendületesen papírra veted. Oké, ez meg is van. Utána jön az összefésülés, a cizellálás fázisa. Ezt is nagyon imádom, sőt, talán még jobban, mint az írást. Sokszor elcsodálkozom utólag, hogy ezt, vagy azt is én (én?) írtam? Élvezem. No, de elkészült a mű, és meg kell mutatni másoknak is. Ha valóban kiadható, akkor jön csak az igazi munka! Ki a célközönség, és hogyan jusson el hozzá. Mert milyen dolog egy írás olvasó nélkül? Szerzői kiadáskor bizony nagy munka és felelősség ez, mely a szerzőre hárul.
Több könyves blogon ajánlom őket, túl vagyok jó pár könyvbemutatón, bár a mennyiség miatt akár könyvkiállításnak is nevezhettem volna.

https://www.youtube.com/watch?v=2GeDHZ8pGS0

Jó pár előadásra meghívtak velük és  magam is többet tartottam a témában. Amellett több mint négy éve létrehoztam a szerzői oldalam, és az olvasótábor nevű csoportot, ahol minden könyvről feltettem egy ismertetőt és beleolvasási lehetőséget is: https://www.facebook.com/groups/286062404768840/

Barbara Saláth: „Volt tapasztalatod más kiadókkal?”

Igen, többel is. Dióhéjban csak annyi, hogy az első, akit megkerestem, horribilis összegért adta volna ki, és olyan áron árulta volna, hogy biztosan nem vette volna meg senki sem. Azóta ezt már többeknél olvastam. A másik kiadó fele annyiért egytized annyit adott volna ki. A harmadik egy klasszikus kiadó volt, ahol ő fizet a szerzőnek, ám miután elolvasták az első könyvem, közölték, hogy ők egy egyházi kiadó és némely gondolatom nem egyezik a véleményükkel. A könyv nagyon jó, de keressek másik kiadót. – Ezen kívül egy nagy kiadó válaszra sem méltatott, egy másik nagy (a kedvencem, ahová kizárólag protekcióval juthatsz be) azt mondta, beteltek, jelenleg több szerzőt nem vállalnak, és egy szintén kedvenc kiadóm azt felelte, ők egy kis kiadó, képtelenek finanszírozni a rengeteg szerzőt, aki ostromolja őket. Mellesleg tudom, hogy könyvenként kb. 1 Ft jogdíjat fizetnek, tehát nem is éri meg. – A negyediknek megkeresett kiadó kiadta, POD Press kiadásban, elérhető áron. Ám a második könyvemmel már megjártam, mert az bizony hatalmas tanulóbér volt. De ezt mindenkinek meg kell fizetnie. a kiadó arra tippelt, hogy az első könyvem nem kell majd senkinek, de a második az igen, mert az emberek szórakozni akarnak, és nem gyógymódokat, meg életmódokat olvasni. Hittem neki, mert ő már csak tudja, és pont fordítva történt. Valami oknál fogva az első sokkal jobban érdekelte az embereket, és jobban fogyott, a második rendkívüli módon ráfizetéses volt, úgyhogy azzal fel is bontottam a szerződést. Aztán a harmadiknak megjelent könyvemnél volt még egy kiadó, a leggazdaságosabb, még a tiszteletpéldányokat is ők küldték el az OSZK-nak. Utána egy nyomdával dolgoztattam, az érte meg a legjobban, viszont minden példány nálam landolt, és nekem kellett volna „házalni” vele. Eddig a legjobb a Publio Kiadó, mert itt sok partnernél árulják, elérhető árak vannak, a szerző minden lépésnél dönthet, mire akar nagyobb hangsúlyt fektetni, és mibe éri meg neki beleinvesztálni. Hálás vagyok a Publio Kiadónak, mert az ő születésükkel és közreműködésükkel kiélhettem az írás iránti szenvedélyem minden egyes szegletét. Együtt működésünk lassan öt éve alatt rengeteget tanultam, tanulhattam a könyvszerkesztéstől egészen a borítótervezésig.

Éva Horváth: „A túlvilág érintése c. könyved alapjait a saját megtapasztalásaid adták-e, vagy ismerősök, barátok meséltek történeteket e témában? Mennyire határozza meg életedet a spiritualitás? Volt-e esetleg olyan probléma, baj az életedben, ami elgondolkodtatott, és a spiritualitás felé terelt?”

“A Túlvilág érintése” című kötetben megírtam saját megtapasztalásom is, a többi történetet barátok, ismerősök, és ismeretlen személyek mesélték el nekem, akik szerették volna saját megélésüket könyvben viszont látni. Ez volt az a kötet, amiről azt hittem, senkit sem érdekel majd, mégis ahhoz képest elég népszerű. Amikor valakinek meghal egy ismerőse, vagy olyan szerette, mely által megtapasztalja a túlvilág létezését, szereti ezt a könyvet olvasni. Könnyebb feldolgozni. Egy ismerős hölgy az apja halála után húsz évvel, a könyv elolvasása után volt képes újra beszélni róla, feldolgozni és elengedni őt.
Saját megtapasztalásaim tereltek még jobban a spiritualitás felé, ám úgy vélem, mind azon az úton járunk, még akkor is, ha nem tudunk róla. Nem testek vagyunk lélekkel, hanem lelkek, akiknek itt és most teste is van. Ezt nem hiszem, hanem tudom.
A „JELEN-LÉT Magazin” állandó szerzőjeként rengeteg írást olvashattok tőlem. Ezek az írások képezik „A LÓTUSZ SZIRMAI” könyvek alapját.
http://www.jelenletmagazin.blogspot.hu/search/label/Br%C3%A1t%C3%A1n%20Erzs%C3%A9bet

Tóth Bettina: „Néhány borító saját rajzaid alapján készült? Mi a legjobb tanács, amit az írással kapcsolatban hallottál?

Csaknem minden borító saját rajzom, vagy festményem alapján készült.
Az írásban is a gyakorlat teszi a mestert. És nemcsak írni kell folyamatosan, hanem közben olvasni is.

Tóth Bettina: Vannak írói példaképeid?”
Igen, vannak írói példaképeim, akiknek szeretem olvasni a műveit, kezdhetjük a magyar irodalom nagy klasszikusaival. Arany János, Tóth Árpád, Madách: Az ember tragédiája. Máig bennem él az egész mű, belém égett, akkora hatással volt rám. Kortársak közül pl. egyikük Nemere István, aki mindig lenyűgözött hatalmas tudásával és felkészültségével, és szerencsére a Publio Kiadó által személyesen is találkozhattam vele. De ezen kívül olyan széles a paletta, hogy nehéz lenne mindet felsorolni, kedvenceimet többnyire az ezoterikus polcokon érdemes keresgélni.

Leendő, éppen most íródó imádott könyveimről is ódákat tudnék zengeni, de inkább nem teszem, mert ez a cikk így is elég hosszúra nyúlt. Azonban elárulom, hogy miután úgy vélem, befejeztem a mesekorszakot, folyton újabb kötet ostromol, és addig nem hagy békén, amíg meg nem születhet. Még rengeteg fantasztikus ötlet ringatózik dús fantáziám lágy ölén, mely olvasztótégelyből ki tudja, mennyi kötet születik még e világra? Ám boldogan vállalom őket, jöjjenek, amíg jönniük érdemes.

Erika Bogár: “Miért írsz fantasyt is? Mi fogott meg ebben a műfajban? Van kedvenc fantasy íród?”

A fantasy is „jött”, és élvezem, hogy nemcsak olyan világok születnek általa, amelyeket már mások megteremtettek, hanem teljesen új világok és lények jöhetnek létre. Pl. A víz őrzőjében a vercek és a metamorfok. Sokszor elmosódik, vagy egybefolyik a sci-fi és a fantasy közötti határ. Számomra az a különbség, hogy a sci-fi, mármint a klasszikus sci-fi tudományos tételeken alapszik. Vagyis adott egy tudományos felfedezés, amit egy író tovább gondol, köré kerít egy élhető, izgalmas történetet. De most ne menjünk bele, mennyi fajtája van a sci-finek. A fantasy egy olyan képzelt világ, mely természetfeletti lényekkel, misztikus alanyokkal, mitológiai lényekkel fűszerezett jó és rossz harca, tartalmazhat tudományos felfedezéseket, de az ilyen művekben olyan lények is létezhetnek, melyek a valóságban nem, vagy egyelőre nem igazolhatóak. Bár, mint tudjuk a gondolatok által beindított folyamat teremtő erejű, ezért bizony néha testet ölthetnek az általunk teremtett lények, világok. Vigyázz, mire gondolsz, mert megteremted azt. Gondoljunk azokra a tudományos felfedezésekre, melyek egyre-másra bizonyítják, hogy a sellők, a manók, a Minotaurus igenis élő lények voltak egykor. A sci-fit lehet ötvözni a fantasy-val, ilyenkor születhetnek a spirituális, filozofikus, alternatív univerzumokban játszódó történetek.
Igen, van fő kedvencem J. R. R. Tolkien. Imádom a rajzait is. Amikor még nem írtam, sokszor ihletet adtak a festményei. Fiam is szívesen olvasta, ezért egyszer a szobája falára is festettem egy Tolkien festményt, mely sokáig ott díszelgett és ma már nagyon sajnálom, hogy nem fényképeztem le, mielőtt letapétáztuk.

Zoltán Körmendi: “Az “Ami megtörténhet…” és a “Várj, amíg apa meghal” című regényed, nekem úgy tűnik, igen kilóg a sorból. A többi is nagyon széles palettát képvisel, a verses kötettől a meséken keresztül az érzelmes regényekig, de erről a kettőről nehezen tudom elképzelni, hogy ugyanannak az olvasótábornak szól egy filozofikusabb kalandregény és egy thrillerrel. Hogyan fogadják az olvasók ezt a sokszínűséget?”

Nyilván ez a két könyv (is) kilóg a sorból. De ezt elmondhatjuk „A rejtelmes lelet” –ről is, mivel az sem hagyományos, inkább egy brátánerzsis spirituális sci-fi történet lett, mert sajátos érzésvilágom és gondolkodásmódom rányomta a bélyegét. Az „Ami megtörténhet” eleje valóban filozofikusabb, az olyan olvasó, aki még nincs erre felkészülve, elég, ha csupán a harmadik fejezettől kezdi elolvasni, mert ott igazán beindul az izgalmas, fergeteges kaland. S ha már a pszicho thrillert említetted, akkor idesorolhatjuk a krimiket is. Mindenkinek más jön be, az író többféle műfajba csomagolhatja mondandóját, akár thrillerbe is. Az életben nemcsak napos oldal van, hanem sötét is. Az olvasók elfogadják, hogy ez vagyok én, ilyen vagyok, van, aki válogat, melyik műfaj, vagy kötet szólítja meg, van, aki viszont begyűjti mindet, hogy mind meglegyen neki.

Köszönöm a kérdésáradatot, s rám jellemző módon, remélem, nem hagytam ki semmit, vagyis mindenre feleltem. Bízom benne, hogy érdeklődéssel elolvassátok!

Végül pedig lássuk az összes könyvem elérhetőségét: mesék, versek, gyerekszáj gyűjtemény, ifjúsági regény, pszicho-thriller, krimi, regények, spirituális írások, testközelből sorozat, gyógymódok, szakácskönyv, novellagyűjtemények, sci-fi, fantasy:

Mesék:

1. http://publioboox.com/hu_HU/a-hatlabu-farkaskolyok
2. http://publioboox.com/hu_HU/mezeske-kalandjai-a-sarkanyokkal2
3. http://publioboox.com/hu_HU/a-vizitonder-meseje
4. http://publioboox.com/hu_HU/mohoka-a-telhetetlen-kismano2
5. http://publioboox.com/hu_HU/murk-burk-es-szurk1
6. http://publioboox.com/hu_HU/a-kiralysag-bukasa
7. http://publioboox.com/hu_HU/bolyhos-tortenetei
8. http://publioboox.com/hu_HU/mircike-es-morcika
9. http://publioboox.com/hu_HU/a-szegeny-ember-alma
10. http://publioboox.com/hu_HU/meseverzum
11. http://publioboox.com/hu_HU/eugenesz
12. http://publioboox.com/hu_HU/az-almok-halojaban
13. http://publioboox.com/hu_HU/a-jegcsaptunder-konnyei
14. http://publioboox.com/hu_HU/nyuszibuli
15. http://publioboox.com/hu_HU/fannici-es-az-elsullyedt-birodalom
16. http://publioboox.com/hu_HU/banka-munyo-kendoje
17. http://publioboox.com/hu_HU/a-rekedt-kiskakas *
18. http://publioboox.com/hu_HU/a-hencego-kero *
19. http://publioboox.com/hu_HU/a-karacsonyi-torta *
20. http://publioboox.com/hu_HU/meseverzum-ii *

Gyerekszáj:

21. http://publioboox.com/hu_HU/aranykopesek

Ifjúsági regény:

22. http://publioboox.com/hu_HU/mentsuk-meg-miimiket

Versek:

23. http://publioboox.com/hu_HU/paholybol-nezem2
24. http://publioboox.com/hu_HU/felhoapa-karja
25. http://publioboox.com/hu_HU/narancsbibor-horizont

Novellák:

26. http://publioboox.com/hu_HU/a-csere
27. http://publioboox.com/hu_HU/casanova-vegnapjai
28. http://publioboox.com/hu_HU/a-galamb
29. http://publioboox.com/hu_HU/a-sors-tablajan
30. http://publioboox.com/hu_HU/uvegsziv
31. http://publioboox.com/hu_HU/hetkoznapi-csodak
32. http://publioboox.com/hu_HU/vidam-percek
33. http://publioboox.com/hu_HU/az-elet-tortaja
34. http://publioboox.com/hu_HU/az-utolso-tortenet
35. http://publioboox.com/hu_HU/decemberi-varazslat

Regények

36. http://publioboox.com/hu_HU/ami-megtortenhet
37. http://publioboox.com/hu_HU/elni-vagy-olni

Sci-fi

38. http://publioboox.com/hu_HU/a-rejtelmes-lelet
39. http://publioboox.com/hu_HU/az-alomkalandor

Thriller

40. http://publioboox.com/hu_HU/varj-amig-apa-meghal

Krimi

41. http://publioboox.com/hu_HU/a-vallomas
42 http://publioboox.com/hu_HU/az-eltevedt-golyo
43. http://publioboox.com/hu_HU/hipnozis

Misztikus

44. http://publioboox.com/hu_HU/a-koszikla
45. http://publioboox.com/hu_HU/a-tulvilag-erintese
46. http://publioboox.com/hu_HU/a-lotusz-szirmai
47. http://publioboox.com/hu_HU/szeretunk-szenvedni
48. http://publioboox.com/hu_HU/a-medal
49. http://publioboox.com/hu_HU/a-duhos-angyal
50. http://publioboox.com/hu_HU/a-viz-orzoje
51. http://publioboox.com/hu_HU/a-lotusz-szirmai-ii

Szakácskönyv

52. http://publioboox.com/hu_HU/konnyed-seta-a-dietak-utvesztojeben

Testközelből

53. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-iv
54. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-iii
55. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelvol-v
56. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-i-elettusa
57. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-ix
58. http://publioboox.com/hu_HU/testkozelbol-ii

Gyógymódok

59. http://www.konyvesbolt.online/spd/978-963-06-8772-0/Bratan-Erzsebet-Mindenbol-van-kiut-Gyogyulas-a-rak

A * – l jelöltek egyelőre még csak e bookban kaphatóak, a többi nyomtatott formában is megrendelhető a kiadónál.
Interjúk velem:
A kiadó oldalán egy letölthető kis brosúrában:
http://publioboox.com/hu_HU/publio-kaleidoszkop-vi

http://www.mixcloud.com/publio/

http://gratis-magasin.com/interjuk-baratan-erzsebet.htm

http://gratis-magasin.com/muveszet38.htm#

http://bratankonyvek1.webnode.hu/a-nap-iroja-fokuszban-a-szerzo/?_ga=1.145428660.1479791004.1455769330

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s